”Az illegálisan Svédországban tartózkodók (úgy nevezett papírtalanok) üldözése rendőrállamot teremt” – artikel i SvD Debatt översatt till ungerska

43 svéd kutató, a fenti címmel a svéd Svenska Dagbladet (SvD) napilapban jelentetett meg 2016. október. 3-án, egy vitaindító cikket.

Nos, ha svéd ”kutatók” ilyen szinten fogalmaznak és anélkül, hogy a cikkben bárhol is megadnák állításaik forrásainak legalább egy részét, (ami ugye köztudottan az akadémiai világban gyakorlatnak számít) akkor miért csodálkozik ez a fejlett humanitárius nagyhatalom, hogy a PISA felmérésekben sorozatosan rossz eredményeket mutatnak a svéd tanulók? Valószínű a svéd iskolarendszer is azért süllyedt olyan mélyre, mert annak idején az ezekhez hasonló ”kutatók” azt követeltek a kormánytól, hogy az akkori jól működő iskolarendszerből, törölje például az osztályzást 9. osztályig, delegálja az állam felelősségét az önkormányzatokra stb.

Om dessa svenska forskare inte mäktar formulera sig bättre än på den här nivån, utan att någonstans i artikeln ange åtminstone en del av källorna till sina påstående (vilket som bekant är kutym i den akademiska världen ) varför anser då denna välmående humanitära stormakt, att det är märkligt hur de svenska eleverna enligt PISA undersökningarna presterar gång på gång så dåligt? Sannolikt, har det förr i tiden välfungerande svenska skolsystemet dykt så djupt i avgrunden på grund av att liknande ”forskare” har på den tiden krävt av regeringen, att ta bort betygssystemet och delegera statens skolansvar till kommunerna osv.

A cikk magyarul:

A papírtalanok felkutatásara és kitoloncolásara a kormány kilenc intézkedést javasol. Ezek elsősorban a már hátrányos helyzetű és hajszolt embereket fogja keményen érinteni. Ezért arra szólítjuk fel a kormányt, hogy vonja vissza az intézkedéseket, írja 43 kutató.

”A papírtalanság fölé nyúló árnyékok keményebbekké, hidegebbekké és hosszabbakká válnak.”

A kormány, szeptember 23-án csütörtökön, egy olyan intézkedéscsomagot mutatott be, melyeknek az a célja, hogy miután elutasították menekültjogi kérelmüket, minél több ember térjen vissza hazájába. A kormány álláspontja, megfékezni a ”párhuzamos társadalom” kialakulását, ahol a papírtalanokat emberi erőforrásként a fekete munkapiacon használják ki.

Ez a váratlan lépés a migráció, menedék és papírtalanok feltételeinek kutatási ismeretének tudatában, több szempontból mélyen aggasztó.

Részben sok tanulmány mutat rá a a tetszőlegességre és a számottevően hiányos jogbiztonságra a menedékjogi élbírálások során, nem utolsó sorban gyermekek esetében. Ezért tudjuk mi, hogy abban az esetben, ha még több embert utasítanak ki, azt jelenti, hogy többen kerülnek országaikban nehéz helyzetbe, üldözésnek vagy szociális kiszolgáltatottságnak lesznek kitéve.

Részben pedig, azt mutatja a kutatás minden kívánt egyértelműséggel, hogy annak a fajta intézkedésnek amit a kormány javasol, nem az lesz az eredménye, hogy az úgy nevezett visszatérést többen látják majd egy esetleges alternatívának, hanem ehelyett teljesen más hatásai lesznek. Azok akik a kiutasítás elöl bujkálnak, egy rendkívül nehéz helyzetben élnek és ezt azért vállalják, mert nem látnak más kiutat. A kormány intézkedéscsomagja semmiképpen nem fogja az emberek papírtalanságát megoldani, csupán ezt a helyzetet teszi még védtelenebbé: A papírtalanság fölé nyúló ”árnyékok” keményebbekké, hidegebbekké és hosszabbakká válnak

A kormány kilenc konkrét javaslatot tett. A mi saját és mások kutatásai azt mutatják, hogy ezen intézkedések következménye a kiszolgáltatottság megnövekedése, betegségek és szegénység elterjedése lesz a papírtalan lakosok köreben.

A gyakrabban előforduló munkahelyi ellenőrzések, az amúgy is hátrányos helyzetű embereknek a munkáltatóval szemben még előnytelenebb tárgyalási pozíciót biztosítanak. A külföldieknek az ország határain belüli ellenőrzése alkalmával történő ujjlenyomat vétel,  sérti a személyes integritást és a rendőrség munkájában további úgy nevezett  fajprofilációhoz vezet. (fajprofiláció az angol racial profiling, az emberek faj szerinti hátrányos megkülönböztetését jelenti, amikor hivatali- és más intézmények alaposabban vizsgálnak egyes fajokat mint másokat – szerk . megj.)

Az, hogy a papír nélküli gyermekeknek lényegesen nagyobb mértékben kell attól félniük, hogy azonosítják őket és, hogy őrizetbe vehetik őket, az amúgy is erősen sínylődő  gyermekcsoport nagymértékű megbetegedéséhez járul majd hozzá, és semmi másnak nem nevezhető mint a A gyermekek jogairól szóló egyezmény kigúnyolásának (melyet a kormány önmagának látszólagosan ellentmondó módon, épp most fog a svéd törvénybe belefoglalni).

A migránsok növekvő bűnözéséhez járul hozzá és a hatóságok munkájában könyörtelenségéhez vezet, a vizsgálati fogság helységeinek használata biztonságban tartás végett. Az az egyértelmű  követelmény miszerint a Bevándorlási hivatal személyzete fel kell jelentse azokat a személyeket akikkel kapcsolatban vannak, azok számára akik elutasítást kaptak, nehézséget jelent majd a hivatallal való kapcsolattartás.

A szociáldemokraták és a Miljöpárt (Zöldek) javaslata összességében egyértelmű tendenciát mutat, egy rendőrállam melyben egyes lakososokat fokozottabban ellenőrzik.

Mi értelme van a kormány javaslatcsomagjának, ha annak nem az lesz a hatása amit elképzeltek? Számtalan kutatás mutatta ki, a nacionalista és rasszista szervezetek retorikája normalizációjának következménye az, hogy a rasszista nézetek (szemléletek) intézményi szintre szűrödnek be, úgy a hatósági munkába mint a tömegpártokéba (mainstream pártok).

Minden további nélkül bemutatni egy olyan javaslatot, miszerint gyermekek, akár olyan fiatalok mint például hat éves korúak, ujjlenyomatának levételét végrehajtják, világosan mutat rá arra, hogy a svédországi helyzet milyen riasztó, ahol  azt az eszmét normalizálják mely szerint bizonyos embereknek/gyermekeknek több joguk kellene legyen mint másoknak.

Erre egy magyarázat lehet az a válaszút melyre tavaly ősz végén szánta el magát Svédország kormánya: minden áron elriasztani attól hogy, Svédországba ne jöjjenek.tovább azok a migránsok akiknek sikerült Európába jutniuk.

Mindazonáltal, hogy a svéd politikusok  nemzetközi vonatkozásban előszeretettel gondoskodnak megtartani a humánus, nagylelkű ország régi benyomását Svédországról, most azt választják, hogy – egy olyan időszakban amikor sok embernek lenne szüksége menedékhelyre ahol az életeiket újrakezdhetnék – ”rendszerösszeomlásról” beszéljenek és az embereket egy politikai játék bábujaként kezeljék, ott ahol a nacionalizmus és a rasszizmus új(régi) normálállapot. A menekülő emberekkel így bánni nem csak a migránsokat érinti, hanem egész Svédország lakosságát.

A kormányt ezért arra szólítjuk fel, hogy vonja vissza az intézkedéscsomagot és ahelyett egy olyan politikát folytasson, amely több menekülő embert oltalmaz.

Jacob Lind, Malmö Högskola

Pouran Djampour, Malmö Högskola

Maja Sager, Lunds Universitet

Emma Söderman, Lunds Universitet

Vanna Nordling, Lunds Universitet

Diana Mulinari, Lunds Universitet

Anders Neergaard, Linköpings universitet

Emil Pull, Malmö Högskola

Mahmoud Keshavarz, Linnéuniversitetet

Norma Montesino, Lunds Universitet

Anna Lundberg, Malmö högskola

Henry Ascher, Göteborgs universitet

Carin Cuadra, Lunds Universitet

Fataneh Farahani, Stockholms Universitet

Hanna Wikström, Göteborgs Universitet

Shahram Khosravi, Stockholms Universitet

Niklas Selberg, Lunds Universitet

Helena Holgersson, Göteborgs Universitet

Zlatana Knezevic, Mälardalens Högskola

Maria Persdotter, Malmö högskola

Heidi Moksnes, Stockholms Universitet

Åsa Wahlström Smith, Göteborgs universitet

Klara Öberg, Göteborgs universitet

Mikaela Herbert, Malmö högskola

Rebecca Selberg, Lunds universitet

Erika Sigvardsdotter, Röda Korsets Högskola

Martin Grander, Malmö högskola

Ragnhild Claesson, Malmö högskola

Live Stretmo, Göteborgs universitet

Christina Hansen, Malmö högskola

Ingrid Jerve Ramsøy, Malmö högskola

Mikael Spång, Malmö högskola

Annika Staaf, Malmö Högskola

Ioanna Tsoni, Malmö Högskola

Malin Mc Glinn, Malmö Högskola

Torun Elsrud, Linnéuniversitetet

Barzoo Eliassi, Linnéuniversitetet

Irene Molina, Uppsala universitet

Paula Aracena, Malmö högskola

Marcus Herz, Malmö Högskola

Philip Lalander, Malmö högskola

Paula Mulinari, Malmö högskola

Sara Kalm, Lunds universitet

Forrás/Källa: Svenska Dagbladet Debatt
http://www.svd.se/jakt-pa-papperslosa-gor-oss-till-en-polisstat/om/svenskt-flyktingmottagande

A Svéd kormány sajtótájékoztatója 2016.szeptember 22/Regerimgens pressmeddelande den 22 september 2016:
http://www.regeringen.se/pressmeddelanden/2016/09/atgarder-for-ett-battre-fungerande-atervandande/

A sajtótájékoztató ismertető anyaga/presentationen från presstreäffen

Åtgärder för ett bättre fungerande återvändande

Regeringen presenterade idag ett antal åtgärder för ett rättssäkert och bättre fungerande återvändande för personer som fått avslag på sin asylansökan.

– Vi måste kunna upprätthålla en långsiktig, hållbar och human migrationspolitik som värnar asylrätten. Det är avgörande att den som efter prövning av sina asylskäl fått ett lagakraftvunnet avslagsbeslut återvänder så snabbt som möjligt, säger justitie- och migrationsminister Morgan Johansson.

– Polisen behöver bättre verktyg för att fastställa identitet på personer som vistas i Sverige. Polisen behöver även ett tydligare stöd för att bättre kunna verkställa återvändande, säger inrikesminister Anders Ygeman.

Följande är de nio nya åtgärder regeringen idag presenterat:

  1. Utökade möjligheter att genomföra riskbaserade arbetsplatsinspektioner
  2. Möjlighet att ta fingeravtryck vid inre utlänningskontroll
  3. Utvidga möjligheten att omhänderta pass eller id-handlingar
  4. Migrationsverket ska underrätta Polismyndigheten vid kontakt med en person som har ett verkställbart beslut
  5. Polismyndigheten ges möjlighet att återlämna verkställighetsärenden till Migrationsverket då frivilligt återvändande är möjligt
  6. Polismyndigheten blir verkställande myndighet även vid en förnyad verkställighet
  7. Ökade möjligheter att placera förvarstagna utanför särskilda förvarslokaler
  8. Myndigheternas avvisningsbeslut ska, när det gäller förvar av barn, behandlas på samma sätt oavsett vilken myndighet som fattat beslut
  9. Förtydligande av lagstiftningen angående ansvarig myndighet

Kontakt

Victor Harju
Pressekreterare hos inrikesminister Anders Ygeman och justitie- och migrationsminister Morgan Johansson
Telefon (växel) 08-405 10 00
Mobil 072-504 36 70
e-post till Victor Harju, via registrator
Fredrik Persson
Pressekreterare hos inrikesminister Anders Ygeman och justitie- och migrationsminister Morgan Johansson
Telefon 08-405 12 90
Mobil 072-214 10 58
e-post till Fredrik Persson
Annonser